| Somogy megye északnyugati részén, a Balaton déli partján található Bélatelep.
A nyaralóhelyen áthalad a főváros irányából a 7-es főút, amelyről könnyen el lehet jutni a nyugati és a déli határ felé. A parti sávban kerékpárutat építettek ki, a Balaton körül.. A víziközlekedésnek van a legrégibb múltja, a XVI. századtól már öszszeköttetése volt az akkori Fonyódpusztának Szigligettel. A múlt század közepétől rendszeresen kikötött itt az első gőzhajó, a Kisfaludy, a századfordulón pedig megindult a menetrend szerinti személyszállítás. Ma a fonyódi kikötőből, a legsűrűbben az északi parti badacsonyi borvidékre járnak a hajók, a többi kikötő átszállással érhet6 el. Badacsonyba a nyári főidényben kilenc járatpár ingázik, ezek mintegy 6500 utast szállítanak naponta. A 660 személyes katamarán 1980-ban szállt vízre: Tavasszal általában húsvétkor indul el az első hajó, s egészen október közepéig közlekednek az átkelőjáratok. A főidény július és augusztus, olyankor hetente három este zenés hajó úszik ki a Balaton közepére.
A vasúti közlekedés megindulásával közvetlen kapcsolat teremtődött a megyeszékhellyel, Kaposvárral. Az 1861-ben átadott, Budapestet Nagykanizsával összekötő vonalon a szomszédos Boglár volt az állomás, ám az ezt követő vasútépítések következtében hamarosan a közeli Fonyód vált csomóponttá.
A Kaposvár-Fonyód szárnyvonalat 1896-ban nyitották meg, ezzel a megye lakossága számára könnyen elérhetővé vált a Balatonpart. Az elmúlt századokban éppen Fonyód fekvése volt védelmének egyik alapja, mert a berkek vízivilága, évszaktól függően, nehezen megközeltthetővé tette. Még századunk húszas éveiben is csak Lengyeltótival kötötte össze egy földút. A Budapest és Nagykanizsa között épülő, s a Balatonparton végigfutó 7-es számú közút 1926-ra készült el a településig, majd 1928-ra megteremtődött a kapcsolat Keszthellyel is. Az első autóbuszok a harmincas évek közepén jártak a nyári üdülőszezonban, menetrend szerinti járatokkal csak a hatvanas évektöl vesznek részt a közlekedési hálózatban. A főszezonban helyi körjáratot is beállítanak, amellyel Alsó-Bélatelepig lehet eljutni. Az idegenforgalmi idényhez kötődik a tó déli partjának hagyományos. Siófok és Balatonfenyves közötti autóbusza is.
Bélatelep Belső-Somogyhoz, azon belül is a Nagyberekhez tartozik. A tájat mintegy 24 ezer évvel ezelőtt a Balaton vize alakította. Később a területen megindult a lápképződés, a mocsarak partjain éger, fűz, kőris és nyír szaporodott el. A mai tanúhegyek valamikor, a Balaton kialakulása előtt az északi part hegyeihez tartozhattak. Bélatelep jellegzetessége a Várhegy és a fonyódi Sípos-hegy, ahol a természetvédelem alatt álló Kossuth- és Sípos-erdők adnak árnyat évszázados tölgyfáikkal. A Várhegyen lévő Bartók Béla utcai korzóról csodálatos balatoni panoráma tárul a látogatók elé. A város belterületén mintegy tíz kilométeres a parti zöld terület, melynek nagy része füves, strandolásra, illetve a szabadidős tevékenységekre is alkalmas. A 168 hektárnyi zöldből 43 hektár a vízparti, fás, ligetes terület, a strand; ötven hektárt foglalnak el a kempingek, táborok, üdülők és közterületek. Az éghajlat jellemzője a csapadékos, hideg tél, a kemény fagy beálltával a partközeli jég téli sportokra alkalmas.
Az igazi vonzerő azonban a napsütéses, meleg nyár. Májustól októberig tarthatna az üdülószezon, de inkább a július, augusztus hónapokra zsugorodott az idegenforgalmi idény. A nyári időjárás egyik velejárója a viszonylag gyakori, de gyorsan elvonuló balatoni vihar. A nyaralóházak környéke már kora tavasztól megélénkül, hétvégeken gyakran látogatnak ki tulajdonosaik. Az idegenforgalom elótérbe kerülésével a településről lassan kiszorult a mezőgazdasági termelés, ma elsősorban a külterületeken művelik meg a földet. Hagyománya van a gabona- és a zöldségtermesztésnek, különösen a paprika-, paradicsomültetvényeknek, a múlt század közepétől pedig virágzó szőlőkultúra honosodott meg. Az állattartás minimálisra csökkent a településen belül, ami szintén az idegenforgalom erősödésével illetve a vízminőség védelmével függ össze. A közelmúltban végzett geológiai felmérések a térségben jelentős termál- és gyógyvízkészletet jeleztek.
A Várhegyen található a híres bélatelepi villasor, amely 1894-ben kezdett kiépülni s a mai napig a legtöbb villa megőrizte jellegzetes vonásait eredeti formában. Bélatelep a jómódú, „úri középosztály” tagjainak volt a nyaralóhelye, jobbára orvosok, jogászok, földbirtokosok, politikusok, művészek, gyártulajdonosok töltötték itt szabadidejüket, többek között Ripka Ferenc Budapest főpolgármestere, Huszka Jenő zeneszerző, Törley, a pezsgő-gyáros.
A villasorral átellenben, a sétányon haladva legelőször Szaplonczay Manó emlékoszlopát látjuk, melyet Bélatelep alapítója előtt tisztelegve 1934-ben emeltek. Ugyancsak itt láthatjuk Bélatelep névadójának, gróf Zichy Bélának az emléktábláját, aki felkarolta a Balaton-kultusz eszméjét és lehetővé tette, hogy felépítsék a legszebb balatoni villasort.
A Szaplonczay sétány következő látványossága, Pál Mihály Balatoni szél szobra. A szemközti csodálatos, nem mindennapi panorámában igazít el a tábla, amely a túloldali hegyeket ábrázolja.
A Márffy téren Ripka Ferenc főpolgármester tiszteletére, a róla elnevezett kúton születésének 130. évfordulóján, 2001-ben állítottak emléktáblát. Ripka Ferenc majd' 40 éven keresztül töltötte nyarait Bélatelepen s Szaplonczay Manó halála után, 1916-tól a Bélatelepi Fürdőegyesület elnöke is volt.
Kitérőt téve a térről induló Ripka sétányon a bélatelepi vasútállomásra juthatunk. Az épületet 1928-ban emelték s az egyik legszebb, eredeti formájában megmaradt Balaton-parti vasútállomás. Falán egy 1944-ben állított tábla, amely az első fonyódi fürdőzőknek, a majdan létesített Bélatelep felfedezőinek állít emléket. Ezen a helyen állt a 103-as számú vasúti őrház, amelynek tisztaszobáját kibérelve töltötték szabadidejüket a Magyar Tenger partján az ősfürdőzők és felfedezték a Balatont az 1860-as évektől kezdődően.
Visszatérve a Szaplonczay sétányra a Ripka-kúttal átellenben az út másik oldalán, villája előtt láthatjuk Huszka Jenő zeneszerző emléktábláját aki szintén évtizedeken át nyaralt, s dolgozott Fonyódon, hiszen nem egy világhírű művét ebben a villában szerezte.
A sétány azon részén, ahol kiszélesedik az út, található a 2001-ben állított Millenniumi Apostoli Kettős-kereszt, amely 18 méterrel emelkedik a magaspart fölé.
A sétányról balra letérve erdei úton feljuthatunk a 233 méter magas Várhegyre, s a kilátóban gyönyörködhetünk a csodálatos panorámában, északon a Balaton-felvidék, keleten Boglár s a déli part többi települése, délen a Nagyberek, nyugaton Fenyves és Keszthely nyújt maradandó élményt. Az erdőben az Edison utcától nem messze van Szaplonczay Manó sírja, akit kívánsága szerint halála után szeretett erdejében helyeztek végső nyugalomra.
A 7-es úton továbbhaladva Fenyves felé, találjuk a kempinget, majd letérve a Báthory utcában, a Balaton partján, áll Bacsák Györgynek, az utolsó magyar polihisztornak a kúriája. Bélatelep nagy öregje matuzsálemi kort élt meg, élete 100 éve alatt régészkedett, foglalkozott az eljegesedés problémájával is. A ház falán emléktábla őrzi nagyságát.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
